Hendrik Antoon Lorentz Nobel-díjas, holland fizikus ezen a napon született Hollandiában.

Néhány gondolat munkásságáról:

Doktori értekezésében 1875-ben továbbfejlesztette az angol James C. Maxwell elektromágneses elméletét, így az sokkal kielégítőbb magyarázatot adott a fényvisszaverődésre és a fénytörésre. A fizika sok ága foglalkoztatta, de fő célja egy olyan elmélet létrehozása volt, amely megmagyarázza az elektromosság, a mágnesség és a fény kapcsolatát.

Lorentz 1902-ben megosztott Nobel-díjat kapott Pieter Zeemannal együtt a Zeeman-hatás felfedezéséért és elméleti magyarázatáért.

Tőle ered a róla elnevezett Lorentz-transzformáció, amelyet később Albert Einstein is használt a térrel és idővel kapcsolatos számításainál.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hendrik_Lorentz

Lorentz-transzformáció:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lorentz-transzform%C3%A1ci%C3%B3

Lorentz-erő:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lorentz-er%C5%91

Fotó:

Hendrik Antoon Lorentz Nobel-díjas, holland fizikus ezen a napon született Hollandiában.

Néhány gondolat munkásságáról:

Doktori értekezésében 1875-ben továbbfejlesztette az angol James C. Maxwell elektromágneses elméletét, így az sokkal kielégítőbb magyarázatot adott a fényvisszaverődésre és a fénytörésre. A fizika sok ága foglalkoztatta, de fő célja egy olyan elmélet létrehozása volt, amely megmagyarázza az elektromosság, a mágnesség és a fény kapcsolatát.

Lorentz 1902-ben megosztott Nobel-díjat kapott Pieter Zeemannal együtt a Zeeman-hatás felfedezéséért és elméleti magyarázatáért.

Tőle ered a róla elnevezett Lorentz-transzformáció, amelyet később Albert Einstein is használt a térrel és idővel kapcsolatos számításainál.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hendrik_Lorentz

Lorentz-transzformáció:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lorentz-transzform%C3%A1ci%C3%B3

Lorentz-erő:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Lorentz-er%C5%91

Fotó:

120 évvel ezelőtt ezen a napon született Georges Henri Joseph Édouard Lemaître belga csillagász, kozmológus.

Néhány gondolat munkásságáról:

Az I. világháború után papnövendék lett és 1923-ban szentelték pappá.

1923-24-ben a Cambridge-i Egyetem napfizikai laboratóriumában, majd 1925 és 1927 között a Massachusetts Institute of Technologyn tanult. Itt ismerkedett meg Edwin P. Hubble és Harlow Shapley amerikai csillagászok táguló világegyetemről alkotott elképzelésével. 1927-ben az asztrofizika professzora lett a Leuveni Egyetemen. Ebben az évben dolgozta ki az ősrobbanás elméletét, amely Albert Einstein általános relativitáselméletének keretében magyarázatot adott a galaxisok távolodására.

Lemaitre a kozmikus sugárzással és a háromtest-problémával is foglalkozott.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=lemaitre

http://hu.wikipedia.org/wiki/Georges_Lema%C3%AEtre

Frits Zernike Nobel-díjas holland fizikus 126 évvel ezelőtt ezen a napon született.
Néhány gondolat munkásságáról:

Amsterdamban járt egyetemre, s bár a kémia volt a fő szakja, érdeklődése egyre inkább a fizika felé fordult. 1915-ben doktorált, 1920-ban pedig már az egyetem professzora lett elméleti fizikából.

A 1930-as években az optikai leképezési hibák tárgyalására vezetett be új matematikai módszert.

A mikroszkóp leképezésének javítására egy olyan új eljárást dolgozott ki, amelyet fáziskontraszt eljárásnak nevezett el. Ezért a találmányáért kapott 1953-ban fizikai Nobel-díjat.

Az általa javasolt módon megépített fáziskontraszt mikroszkóp a biológusok számára vált rendkívül hasznossá, mivel így élő sejteket lehetett megfestés (tehát roncsolás) nélkül láthatóvá tenni.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=zernike

http://en.wikipedia.org/wiki/Frits_Zernike

Bertram Neville Brockhouse Nobel-díjas kanadai fizikus ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:
A brit-kolumbiai egyetemen diplomázott, 1947-ben szerzett B.A. fokozatot, majd 1950-ben a torontói egyetemen Ph.D. fokozatot.

1950-1962-ig az Atomic Energy of Canada Chalk River Nuclear Laboratory-ban végzett kutatómunkát. 1962-től 1984-ig, nyugdíjazásáig a McMaster University-n volt professzor.

Elsőként vizsgálta neutronok inelasztikus szóródását kondenzált anyagok vizsgálatára. A mérésekhez kifejlesztette a háromtengelyű neutron-spektrométert.

Elsőként mérte meg kristályos anyagokban (például ólomban) az atomok a fononok spektrumát. 1994-ben fizikai Nobel-díjat kapott a neutronspektroszkópiában elért eredményeiért Clifford G. Shull-lal megosztva.

A Nobel-díjak átadásának története során ebben az esetben telt el a leghosszabb idő az eredmény elérése és a díj odaítélése között.

85 éves korában hunyt el.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=brockhouse

http://en.wikipedia.org/wiki/Bertram_Brockhouse

Augustin Jean Fresnel francia fizikus 40. életévében ezen a napon hunyt el.

Néhány gondolat munkásságáról:
Viszonylag későn, évekkel mérnöki diplomájának megszerzése után kezdte csak kutatni (kísérletileg és elméletileg is) a fény tulajdonságait, rövid életének utolsó évtizedében azonban számos meggyőző bizonyítékot talált és adott a fény hullámtermészetére. Kettős tükörrel és biprizmával demonstrálta a fény interferenciáját, pontosította a hullámok terjedésére vonatkozó Huygens elvet, ötletes eljárásokat talált ki a kör alakú nyílásokon és akadályokon létrejövő diffrakció tárgyalására. A polarizáció helyes értelmezéséhez jutott el azzal a feltételezéssel, hogy a fényhullámok transzverzálisak, majd a cirkuláris és az elliptikus polarizáció fogalmával sikerült értelmeznie a kettős törés és a színes polarizáció meglepő jelenségeit.

Nevét számos szakkifejezés őrzi a fizikában, ezek közül néhány: Huygens-Fresnel elv, Fresnel zónák, Fresnel lencsék, Fresnel formulák.

Egyike azon 72 tudósnak, akiknek neve szerepel az Eiffel-torony oldalán.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=fresnel

http://hu.wikipedia.org/wiki/Augustin-Jean_Fresnel

1921. július 13.  - A tengeren,

                              útközben Kanadából Franciaországba

Jonas Ferdinand Gabriel Lippmann Nobel-díjas francia fizikus, feltaláló ezen a napon hunyt el.

Néhány gondolat munkásságáról:

A fizika számos területén, elsősorban az optika és az elektromosság területén ért el jelentős eredményeket. Többek között foglalkozott a piezoelektromossággal. Feltalálta a cölosztátot, azt a csillagászati eszközt, amely a távcsövet az égbolt adott pontjára rögzíti és ezzel javítja a hosszú expozíciós idejű csillagászati felvételek minőségét.

Legfontosabb eredménye a színes fényképek "direkt" módon való készítésére szolgáló forradalmian új eljárás, amely a fény interferenciáján alapul, kémiai eszközök nélkül. Ezért az eljárásáért kapta meg az 1908. évi fizikai Nobel-díjat.

Az eljárás később a holográfiában kapott újra fontos alkalmazást.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=lippmann

http://en.wikipedia.org/wiki/Gabriel_Lippmann

Paul Karl Ludwig Drude német fizikus 151 évvel ezelőtt ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:
Gauss szülővárosában született és ő is Göttingenbe ment matematikát tanulni. Hamarosan átváltott fizikára és disszertációjában  már a fény reflexióját és diffrakcióját vizsgálta kristályokon.

1890-ben jelent meg Drude könyve az éter fizikájáról. Drude ezután - akárcsak Hollandiában Lorentz - Maxwell elméletére szerette volna alapozni a fény hullámelméletét, emellett mindketten az elektronfizika kiépítésén dolgoztak. Lorentz többek között a "Lorentz erő" fogalmát vezette be, Drude pedig modelljében a fémek elektromos és hővezető képességét tudta az ideális gáznak feltételezett szabadelektron sokaság rendezett és rendezetlen mozgására visszavezetni. Ezt a modellt az 1930-as években Bethe és Sommerfeld tovább finomította.

Drude 1900-ban adta ki Maxwell elméletére alapozott optika könyvét és ő szerkesztette az Annalen der Physik-et, amelyben 1905-ben Einstein négy korszakalkotó cikke megjelent.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=drude

http://hu.wikipedia.org/wiki/Paul_Drude

Joseph Larmor ír fizikus, matematikus ezen a napon született Írországban.
1903-ban a matematika professzora a Cambridge-i egyetemen.

Néhány gondolat munkásságáról:

Nevét ma a fizikusok leginkább a Larmor-precesszió (atomok, elektronok mágneses momentumának precessziója külső mágneses térben) kapcsán szokták emlegetni. Elméleti fizikus volt, aki meggyőződéssel hitt az éterben és Írország egységében. Lorentz pártján volt Einsteinnel szemben a távolság- és idődilatáció kérdésében. Elutasította a tér görbület és a s relativitáselmélet gondolatát.  Elméletileg helyesen határozta meg a gyorsuló elektron sugárzási terét és az elektronok rezgésére vezette vissza a színképvonalak felhasadását külső mágneses térben.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=larmor

http://de.wikipedia.org/wiki/Joseph_Larmor

Ezen a napon született Nikola Tesla szerb-amerikai fizikus, feltaláló, villamosmérnök, gépészmérnök, filozófus.

Néhány gondolat munkásságáról:

A világ egyik legjelentősebb és leghíresebb tudósa és feltalálója, tevékenységét elsősorban az elektromosság, mágnesesség és gépészet területén fejtette ki. Több fontos elméleti és gyakorlati részecskefizikai és gravitációs kutatáson kívül a nevéhez kötődik a többfázisú villamos hálózat, a váltakozóáramú motor, az energia vezeték nélküli továbbítása, az energiatakarékos világítás, a távirányítás, a nagyfrekvenciás elektroterápiás készülékek, a napenergia-erőmű és más megújuló energiaforrással működő berendezések, valamint a rádió feltalálása is.

Életében 146 szabadalmat (ebből 112-t az USA-ban) jegyeztek be a neve alatt. Róla nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Nikola_Tesla

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=tesla

291 évvel ezelőtt ezen a napon született Makó Pál jezsuita matematikus, fizikus, egyetemi tanár.

Néhány gondolat munkásságáról:

Korának egyik legkiválóbb magyar matematikusa. Művében már a differenciál- és integrálszámítást, a negyedfokú egyenletek Euler módszerével való megoldását, Descartes többszörös gyökök elméletét tárgyalja. Tankönyveit az ország határain túl is kiadták és használták. Fizikakönyve az első, a newtoni fizika alapján álló, korszerű hazai fizikatankönyv.

1777-ben a nagyszombati egyetem Budára költözésekor a bölcsészeti kar igazgatójává nevezték ki, e tisztségét haláláig betöltötte.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=mako

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mak%C3%B3_P%C3%A1l

Sin-Itiro Tomonaga Nobel-díjas japán fizikus 35 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt  el.

Néhány gondolat munkásságáról:

1937-39 között Lipcsében dolgozott, Heisenberg mellett.

1941-ben a tokiói egyetem professzora lett.

1955-ben létrehozta a tokiói egyetem magfizikai intézetét.

Az elméleti fizika számos területén ért el nagyon jelentős eredményeket.

Ezek közül legfontosabb a relativisztikus kvantumelektrodinamika konzisztens elmélete, amelynek kidolgozásáért 1965-ben Richard Feynmannal és Julian Schwingerrel megosztott fizikai Nobel-díjat kapott.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=tomonaga

http://hu.wikipedia.org/wiki/Tomonaga_Sinicsir%C3%B3

Johann Rudolf Wolf svájci matematikus és csillagász ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

A napfolt-periódusok kutatásának úttörője, a nemzetközi Nap észlelő hálózat megszervezője.

Miután Heinrich Schwabe 1843-ban közölte feltételezését, hogy a napfoltok száma periodikusan ingadozik, Wolf saját észlelései, valamint régi észlelések 1610-ig visszamenően felkutatott adatai alapján alapos statisztikai módszerekkel elsőként határozta meg a naptevékenység 11.1 éves periódusát (1848). Az általa bevezetett Wolf-féle napfolt-relatívszám ma is használatos a Nap aktivitásának vizsgálatában.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://de.wikipedia.org/wiki/Rudolf_Wolf_%28Astronom%29

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=wolfr

Georg Simon Ohm német fizikus és matematikus 160 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el.

Néhány gondolat munkásságáról:

1826-ban ismertette először az általa felfedezett és róla Ohm-törvénynek nevezett fizikai törvényszerűséget, amely egy elektromos vezetékszakaszon átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését adja meg.

Az Ohm-törvény lényegét 1827-ben „A galvanikus áramkör matematikai vizsgálata”című rövid értekezésében foglalta össze. Műve nagy hatással volt az elektromosságtanra és az elektromosság alkalmazásaira.

Munkáját később kezdték elismerni: 1841-ben a londoni Royal Society Copley-érmével tüntették ki.

Róla nevezték el az elektromos ellenállás mértékegységét.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Georg_Simon_Ohm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ohm_t%C3%B6rv%C3%A9nye

George Johnstone Stoney ír fizikus 103 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el.

Néhány gondolat munkásságáról:

Molekuláris fizikával, molekulaspektroszkópiával és kinetikus gázelmélettel foglalkozott. Alkalmazta a kinetikus gázelméletet a bolygók atmoszférájának elemzésénél. Magyarázatot dolgozott ki arra, hogy miért nem tartalmaz a Föld légköre hidrogént, illetve hogy miért nincs a Holdnak légköre. Az elektromosság alapegységének megnevezésére ő vezette be az elektron szót.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/localhost/egyen.php?namenev=stoney&nev5=Stoney,+George+Johnstone

http://de.wikipedia.org/wiki/George_Johnstone_Stoney

Francis Perrin francia elméleti atomfizikus 91 éves korában ezen a napon hunyt el.

Néhány gondolat munkásságáról:

A Nobel-díjas Jean-Baptiste Perrin fia, Irene Curie gyerekkori játszópajtása.

Doktori munkája a Brown mozgás elméleti vizsgálata volt. Frédéric Joliot-Curie uránhasadást vizsgáló csoportjában ő végezte az elméleti számításokat. Ennek során néhány hónappal a hasadás felfedezése után, 1939. május 1-jén publikálta elméleti jóslatát, mely szerint a láncreakció beindulásához bizonyos "kritikus" tömegre van szükség.

A háború után Párizsba visszatérve nemcsak az atomfizika professzora lett, de 1950-től kezdve a francia atomenergia hivatal igazgatója is. Ennek keretében folytak a titkos kutatások a francia atombomba előállítására, amelynek kísérleti kipróbálására 1960-ban került sor. Ez után nevezték el az újságírók Francis Perrint a francia atombomba "atyjának". E kétes hírnevet további pályafutása során az atomerőművek erőteljes támogatásával igyekezett ellensúlyozni, kedvezőbbre formálni.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=perrinf

http://de.wikipedia.org/wiki/Francis_Perrin_%28Physiker%29

Frederick Alexander Lindemann angol fizikus ezen a napon hunyt el.

Néhány gondolat munkásságáról:

1914-ben a Farnborough-ban a Royal Aircraft Factory igazgatója lett, ahol kidolgozta a dugóhúzórepülés matematikai elméletét, amelyet ki is próbált egy repülés során.

1919-ben Oxfordban kinevezték a fizika professzorának, később a Clarendon-laboratórium igazgatója lett.

Winston Churchill közeli barátja volt, akinek munkáját 1940-től kezdve tudományos tanácsadóként segítette.

1941-ben bárói címet kapott, és kétszer is kinevezték tárca nélküli miniszternek.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=lindemannf

http://en.wikipedia.org/wiki/Frederick_Lindemann,_1st_Viscount_Cherwell

Hans Albrecht Bethe német–amerikai Nobel-díjas fizikus ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Jelentősen hozzájárult a kvantummechanika és a kvantumelektrodinamika fejlődéséhez. Közreműködött a magerők megértésében, és foglalkozott az energiatermelés általános kérdéseivel. A magfizika területén végzett munkája tette a Manhattan-terv egyik legfontosabb közreműködőjévé. 1943 és 1946 között ő volt ott az elméleti fizikai részleg vezetője. Nevéhez fűződik a Bethe-rács fogalmának bevezetése is.

Az 1950-es években fontos szerepe volt a hidrogénbomba kifejlesztésében. Később Albert Einsteinnel együtt lépett fel a kísérleti atomrobbantások és a fegyverkezési verseny ellen.

A Fizikai Nobel-díjat 1967-ben kapta a csillagok energiatermelésével kapcsolatos felfedezéseiért.

A 99. életévében hunyt el New Yorkban.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=bethe

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hans_Albrecht_Bethe

Gottfried Wilhelm Leibniz német polihisztor, jogász, diplomata, történész, matematikus, fizikus és filozófus 368 évvel ezelőtt ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Jogot kezdett tanulni szülővárosa egyetemén, majd Nürnbergben folytatta tanulmányait. 1672-ben Párizsban ismerkedett meg Huygens-szel, aki felkeltette érdeklődését a matematika iránt. Ekkor kezdődött levelezése Newtonnal.

1677-ben fogalmazta meg, néhány évvel Newton után, az analízis alaptételeit. Az analízis megalapozása körüli éles elsőbbségi vita alakult ki közte és Newton között, amely a korszak matematikus társadalmát is megosztotta. A tudománytörténet mai felfogása szerint az analízist a két tudós egymástól függetlenül alapozta meg, az integrálszámítás alaptételét ma Newton-Leibniz-tételnek nevezik. Legtöbb matematikai művét 1682 és 1692 között publikálta.

Ő kezdte meg a matematikai logika megalapozását is, nevéhez fűződik a polinomiális tétel bizonyítása és a determinánselmélet megalapozása.

Jelentősek voltak filozófiai művei és a biológiában, a geológiában, a nyelvészetben, a teológiában és a jogban elért eredményei is.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gottfried_Wilhelm_Leibniz

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=leibniz

Félix Savart francia fizikus és orvos ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Orvosi diplomát szerzett Strasbourgban, de orvosi praxist csak rövid ideig folytatott. Érdeklődése a fizika felé fordult, elsősorban a hangjelenségek, a húros hangszerek rezgései érdekelték.

1819-ben Párizsba ment, itt Biot kísérletező társa lett. Az elektromos áram által létrehozott mágneses tér kettejük által 1820-ban felfedezett Biot-Savart-törvény alkalmazásával számítható.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=savart

http://en.wikipedia.org/wiki/F%C3%A9lix_Savart

George Ellery Hale amerikai csillagász ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

A napfizikai kutatások úttörője, az "óriás távcsövek" építésének szorgalmazója.

1891-ben kidolgozta a Nap vizsgálatának fontos eszközét, a spektrohelioszkópot.

1904-ben megszervezte a Nemzetközi Napkutató Bizottságot (International Star Committee), amelynek Magyarország is tagja volt. Anyagi és műszaki támogatásával szorgalmazta az USA "mamut obszervatóriumainak" a Yerkes-csillagvizsgáló 101 cm-es refraktorának, a 150 cm-es és a 254 cm-es Wilson-hegyi és az 508 cm-es Palomar-hegyi reflektorok építését.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=hale

http://en.wikipedia.org/wiki/George_Ellery_Hale

Maria  Goeppert-Mayer német születésű, Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Egyetlen gyerekként, intelligens családi és szakmai környezetben nőtt fel, végezte el az egyetemet. Főleg matematikát hallgatott, a doktoriját azonban 24 éves korában már elméleti fizikából írta Max Born irányításával.

Enrico Fermi, Harold Urey, majd Edward Teller mellett tevékeny részt vállalt a titkos atomkutatásban is. Hivatalosan csak 1960-ban nevezték ki professzornak a San Diego-i egyetemen.

1963-ban Wigner Jenővel és Hans Daniel Jensennel együtt Nobel-díjat kapott. Wigner az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért kapta a díj egyik felét, Jensen és Maria Goeppert-Mayer pedig az atommag héjmodelljének megalkotásáért kapta a díj másik felét.

Marie Curie-n kívül mind a mai napig ő az egyetlen nő, aki fizikai Nobel-díjat kapott.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=goeppert

http://en.wikipedia.org/wiki/Maria_Goeppert-Mayer

Louis Winslow Austin amerikai fizikus ezen a napon hunyt el.

Néhány gondolat munkásságáról:

1904-ben kezdett foglalkozni a rádióadás témájával az USA Szabványügyi Hivatalának megbízásából. 1908-ban a hivatal tengeri rádiótávírászati laboratóriumának vezetője lett és 1923-1932-ig a hivatal rádiófizikai laboratóriumának vezetője volt. A nagy távolságú rádióadások terén végzett kísérleteket.

Legfontosabb az 1910-ben folytatott kísérlete, amely az Egyesült Államok és Libéria között közlekedő hajók rádiókapcsolatát vizsgálta. Ez a munka tette lehetővé Austin és munkatársa, Louis Cohen számára az Austin-Cohen-szabály kidolgozását a nagy távolságú rádiójelek erősségének előrejelzésére.

Austin későbbi munkája légköri rádiózavarok tanulmányozására összpontosult.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=austin

http://en.wikipedia.org/wiki/Louis_Winslow_Austin

David Rittenhouse amerikai csillagász, matematikus, feltaláló ezen a napon hunyt el

Néhány gondolat munkásságáról:

Ismereteit kezdetben önképzés útján szerezte. Műszereket épített egyetemek számára. Ezért a Rutgers Egyetem ösztöndíjat adott számára, hogy diplomát szerezhessen. Amerikában ő épített először teleszkópot, pókhálóból készített szálkereszttel. Ennek segítségével 1769-ben megfigyelte a Vénusz átvonulását, megállapította, hogy a bolygónak légköre van. A londoni Royal Society tagja volt.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=rittenhouse

http://en.wikipedia.org/wiki/David_Rittenhouse

Hermann Julius Oberth erdélyi szász születésű német fizikus és mérnök 120 évvel ezelőtt ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Oberth az űrkutatás egyik úttörője.

1922-ben a rakétatudományról szóló doktori értekezését a heidelbergi egyetem visszautasította. Néhány év múlva ugyanazzal a dolgozattal szerzett doktori címet a kolozsvári egyetemen. 1929 őszén elindította első folyékony üzemanyagú rakétáját.

1960-tól 1970-ig a NASA Marshall Űrrepülési Központjának igazgatója volt.

Nevéhez fűződik az általa kidolgozott Oberth-effektus, amelynek lényege, hogy a rakéták és űrhajók nagy sebességnél nagyobb hatásfokkal működnek. Ezért a kilövésnél az ember által még elviselhető gyorsulást alkalmazzák üzemanyag-takarékosság céljából.

Nevét a 9253.sz. kisbolygó viseli.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=oberth

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hermann_Oberth

William George Penney brit matematikus és fizikus 105 évvel ezelőtt ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Szakterülete a hidrodinamikai hullámok elmélete volt. A II. világháború alatt a franciaországi partraszálláshoz szükséges kikötőegységeket tervezte.

1944-ben kiküldték Los Alamosba, ahol a Manhattan Project vezetői csoportjának tagjává vált. Szemtanúja volt az atombomba Nagasaki-ra való ledobásának.

A háború után visszatért Angliába. Penney vezetésével épült meg az első brit atomreaktor és 1952-ben végezték el az első brit atomrobbantást. Habár felajánlottak neki egy tanszéket az oxfordi egyetemen, megmaradt az atomenergia-ügyek vezetőjének. Az 1954-ben megalakult United Kingdom Atomic Energy Authority (UKAEA) tanácsában szolgált 1967-ig, 1962-től a tanács elnökeként. Vezetésével hozták létre a brit hidrogénbombát, amelyet 1957-ben teszteltek.

Nagyszámú kitüntetésben részesült, bárói rangot kapott. A brit atombomba atyjának nevezik.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=penney

Wilhelm Eduard Weber német fizikus ezen a napon hunyt el.

Néhány gondolat munkásságáról:

1831-ben a Göttingeni Egyetem fizikaprofesszorává nevezték ki. A Lipcsei Egyetem professzora volt 1843 és 1849 között, majd visszatért Göttingenbe, és az ottani csillagvizsgáló igazgatója lett. Barátjával, Carl Friedrich Gauss-szal tanulmányozta a földi mágnességet, és 1833-ban elektromágneses távírót tervezett.

Olykor együttműködött testvéreivel, Ernst Heinrich Weber (1795-1878) és Eduard Friedrich Weber (1806-1871) fiziológusokkal. Pályája utolsó éveiben elektrodinamikával és az anyag elektromos szerkezetével foglalkozott.

A mágneses fluxus mértékegysége, a weber róla kapta nevét.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=weberwe

http://en.wikipedia.org/wiki/Wilhelm_Eduard_Weber

Felix Christian Klein német matematikus közel 90 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el.

Néhány gondolat munkásságáról:

1886-tól a göttingeni egyetemen dolgozott, amely Gauss, Dirichlet és Riemann munkálkodásának eredményeként még akkor is a matematika egyik európai fellegvára volt. Klein kutatásai kiterjedtek a csoportelmélet, az algebrai egyenletek, az elliptikus függvények, az automorf függvények területére. Különösen fontos a nemeuklideszi geometriák, ezen belül a hiperbolikus geometria megalapozására vonatkozó munkája. Topológiai kutatásai egyik érdekes eredménye a Klein-palack konstrukciója.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=kleinfc

http://hu.wikipedia.org/wiki/Felix_Christian_Klein

Maximilian Franz Joseph Cornelius Wolf német csillagász ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

A modern csillagfényképezés egyik úttörője. Húszévesen felfedezett egy üstököst. Ekkor apja támogatásával magán-obszervatóriumot rendezett be, ahol a csillagászati fényképezéssel kezdett foglalkozni. Elsősorban az ég nagyterületeinek, valamint az elmosódott, halvány ködfoltoknak, és a Tejút részletek fényképezésének eredményeiért nevezték ki a heidelbergi egyetem rendkívüli tanárává.

1932-ig 584 aszteroidát fedezett fel, ezek közül életében 248 (utóbb még 22) kapott végleges sorszámot, 2 új üstökösre és 4 szupernovára bukkant. Ő talált rá a rendkívüli pályájú aszteroidák ún. Trójai csoportjára. Kimutatta, hogy a távoli csillagrendszerek nem elszórtan, hanem többnyire halmazokban fordulnak elő.

A magyarországi csillagászokhoz szoros barátság fűzte. Az általa felfedezett 434.sz. kisbolygót Hungariá-nak, a 908.sz.-t Budának nevezte el.

Tiszteletére egy holdkrátert neveztek el, a 827.sz. kisbolygó a Wolfina nevet viseli.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=wolfm

http://en.wikipedia.org/wiki/Max_Wolf

http://hu.wikipedia.org/wiki/Max_Wolf

Wilhelm Ludwig Franz Hallwachs német fizikus ezen a napon hunyt el.

Néhány gondolat munkásságáról:

1887-ben a Hertz által felfedezett, később fényelektromos jelenség néven ismertté vált jelenség részletes vizsgálata során felfedezte, hogy az ultraibolya sugárzás hatására egy negatív töltésű, és elektromosan szigetelt fémlemez elveszíti töltését, a töltéssel nem rendelkező fémlemez pedig pozitív töltésű lesz. A pozitív töltésű fémlemez azonban nem veszíti el töltését. A hatás csak a hullámhossz bizonyos, az adott fémtől függő értéke alatt lép fel. A jelenséget róla nevezték el Hallwachs-effektusnak. Később Lénárd Fülöp mutatta ki, hogy a jelenség során a fémből elektronok lépnek ki. Az effektusnak fontos szerepe volt Einstein fénykvantum-hipotézisének megfogalmazásában.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=hallwachs

http://en.wikipedia.org/wiki/Wilhelm_Hallwachs

Blaise Pascal francia matematikus, fizikus, filozófus és író 391 évvel ezelőtt ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Jelentősen hozzájárult a természettudományok fejlődéséhez. Mechanikus számológépet szerkesztett, megalapozta a projektív geometriát, kidolgozta másokkal közösen a valószínűség matematikai elméletét. Tanulmányozta a folyadékokat és tisztázta a vákuum és a nyomás fogalmait. Barométerrel végzett kísérletei a légnyomás mérésében voltak alapvető fontosságúak.

Nevét viseli a matematikában a Pascal-háromszög, a kúpszeletekről kimondott Pascal-tétel, a hidrodinamikai Pascal-törvény.

A nyomás mértékegysége az ő munkásságának tiszteletére lett pascal.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=pascal

http://hu.wikipedia.org/wiki/Blaise_Pascal

William Lassell angol amatőr csillagász 215 évvel ezelőtt ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

1844-ben William Lassell vagyonos sörgyáros 24 inches (60,96 cm-es) tükrös távcsövet épített, a tükröt saját tervezésű gépével csiszolta. Ez volt az első ilyen méretű parallaktikusan szerelt távcső. Alig 17 nappal a Neptunusz bolygó első észlelése után 1846. október 10-én ezzel fedezte föl a Tritont, a Neptunusz holdját. 1848-ban fedezte föl a Hyperiont, a Szaturnusz legnagyobb holdját, William Cranch Bond és fia, George Phillips Bond észlelésével egy időben.

1852-53-ban Máltára vitte távcsövét, itt fedezte föl az Arielt és az Umbrielt, az Uránusz bolygóit. 1861-ben Máltán állította fel 48 inches (121,92 cm-es) tükrös távcsövét, amellyel új nebulák százait figyelte meg, majd katalogizálta.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=lassell

http://en.wikipedia.org/wiki/William_Lassell

Thomas George Cowling brit matematikus, csillagász ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Az oxfordi egyetemen matematikai tanulmányokat végzett, majd csillagászati problémákkal foglalkozott.

Legfontosabb eredményeit a napfizika területén, a napfoltok és a csillagok mágneses terének vizsgálatában érte el. A Royal Astronomical Society (Királyi csillagászati Társaság) aranyérmével tüntette ki. Nevéhez fűződik a csillagok szerkezetének leírására szolgáló Cowling-modell.

Egy nappal a 84. születésnapja előtt hunyt el.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=cowling

http://en.wikipedia.org/wiki/Thomas_Cowling

Marcel Louis Brillouin francia fizikus, matematikus 94. életévében ezen a napon hunyt el.

Néhány gondolat munkásságáról:

Több mint 200 elméleti, és kísérleti tanulmányát publikálta. Többek között foglalkozott a kinetikus gázelmélettel, viszkozitással, termodinamikával és elektromossággal. 1900 körül megépítette az Eötvös-inga egy új modelljét. Korai munkáiban Bohr atom-modelljét vizsgálta. Eredményeit de Broglie és Schrödinger is felhasználták.

Különösen jó barátság fűzte Lord Kelvinhez, Lorentzhez, Planckhoz és Sommerfeldhez. Fia, Léon Brillouin is jó nevű fizikus volt, akiről a félvezető fizika Brillouin zónáit nevezték el.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=brillouin

http://en.wikipedia.org/wiki/Marcel_Brillouin

Johann Gottlieb Friedrich von Bohnenberger német csillagász, matematikus, fizikus közel 250 évvel ezelőtt ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

1798-ban a tübingeni egyetemen a matematika és csillagászat professzora és a csillagvizsgáló vezetője lett. Számos műszert konstruált. Legfontosabb eredményei a csillagászati műszerek hibájának elemzéséhez és meghatározásához fűződnek. Jelentős földmérési munkákat és földrajzi helymeghatározásokat végzett. Az ő találmányán alapul a giroszkóp.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://de.wikipedia.org/wiki/Johann_Gottlieb_Friedrich_von_Bohnenberger

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=bohnenberger

Giroszkóp:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Giroszk%C3%B3p

Charles Augustin Coulomb francia fizikus ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Leginkább a Coulomb-törvény megalkotásáról nevezetes tudós a Párizsban folytatott matematikai és fizikai tanulmányainak befejeztével katonai pályára lépett. Szolgálatának ellátása mellett már ekkor foglalkozott tudományos munkával.

Az építmények szilárdságát, tartógerendák lehajlását vizsgálta. Az oszlopok csavarodásának vizsgálata logikusan vezette a hajszálvékony rugalmas huzalok csavarási törvényének megállapításához. Ez adta az ötletet a csavarási (torziós) mérleg megszerkesztéséhez, amellyel rendkívül kis erőket tudott mérni. Innen vezetett az út az elektromos és mágneses kölcsönhatás vizsgálatához, így jutott a ma már róla elnevezett erőtörvény felállításához.

Az elektromos töltés SI egységét róla nevezték el.

Egyike azon 72 tudósnak, akiknek neve szerepel az Eiffel-torony oldalán.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=coulomb

http://hu.wikipedia.org/wiki/Charles_Augustin_de_Coulomb

Luis Walter Alvarez  fizikai Nobel-díjas amerikai fizikus ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

1938-ban fedezte fel, hogy bizonyos radioaktív elemek egy héjelektron befogásával bomlanak el.

1939-ben Felix Blochhal együtt elsőként mérték meg a neutron mágneses momentumát.

1940 és 1943 között a cambridge-i Massachusetts Institute of Technology munkatársaként a mikrohullámú radarberendezés kifejlesztésén dolgozott.

Alvarez a II. világháború után az első lineáris protongyorsító építésénél segédkezett. A berendezés az ő nevét viseli: Alvarez-LINAC.

Munkássága során számos ún. instabil elemi részecskét fedezett fel, részben ezekért kapott Nobel-díjat 1968-ban.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Luis_Walter_Alvarez

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=alvarez

David Gill skót csillagász ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:
Nevét 1874-ben tette ismertté nevét a Vénusz bolygó napkorong előtti átvonulásának észlelésével, majd a Mars távolságának meghatározásával az Ascension-szigeteken. Kiemelkedő a rendkívül pontos asztrometriai mérései, ezen belül az ekkor még csekély számú csillag távolság-meghatározása.

1882-ben megkezdte a déli égbolt csillagainak fotografikus helymeghatározását, majd J. C. Kapteyn holland kutatóval együttműködve mintegy félmillió halvány déli csillag helyzetét és fényességét állapította meg.

1900-ban az USA Bruce-aranyérmével jutalmazták, és megkapta a lovagi rangot, valamint "Őfelsége csillagásza" címet

1909-ben a Királyi Csillagászati Társaság elnökévé választották. A Holdon és a Marson egy-egy kráter őrzi a nevét.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=gill

http://de.wikipedia.org/wiki/David_Gill_%28Astronom%29

Mátrainé Zemplén Jolán fizikatörténész, műegyetemi tanár ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Zemplén Győző fizikus legfiatalabb gyermeke. Első tudománytörténeti munkája, "A háromezer éves fizika" 1945-ben jelent meg.

1967-ben a Műszaki Egyetem Zemplén Jolán személyében először nevezett ki női tanszékvezetőt, aki egyben hazánk első női fizika-professzora is volt.

Tudománytörténeti kutatásai középpontjában a magyarországi fizika korai története állt, kutatási eredményeit több könyvben összegezte. Halála után az MTESZ Zemplén Jolán emlékérmet alapított fiatal tudománytörténészek munkájának elismerésére.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=zemplenj

http://hps.elte.hu/~zemplen/ZemplenJolan.html

Pierre Maurice Marie Duhem francia fizikus, matematikus, filozófus és tudománytörténész ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

A termodinamika, a viszkozitás és a hidrodinamika terén érte el legfontosabb eredményeit. Gibbstől függetlenül levezette a termodinamikában ismert Gibbs-Duhem egyenletet. Vizsgálta az oldáshőket, hígítási hőket, a gázelegyek cseppfolyósítását, az elegykristályokat képező elegyek fázisdiagramjait. Tudománytörténeti kutatásokkal foglalkozott, intenzíven tanulmányozta Galilei és Newton munkásságának középkori előzményeit és gyökereit. Nevéhez fűződik a tudományfilozófia területén a Duhem-Quine tézis.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://en.wikipedia.org/wiki/Pierre_Duhem

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=duhem

Greguss Pál fizikus, NASA-díjas biofizikus ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

1976-tól tíz éven át a Budapesti Műszaki Egyetem Alkalmazott Biofizikai Laboratóriumának igazgatója volt. Ezt követően a Finommechanikai,Optikai Intézet, illetve a BME tudományos tanácsadójaként tevékenykedett.

Több éven át a New York-i Orvostudományi Főiskola, illetve a Darmstadti Műszaki Főiskola vendégprofesszora volt. Részt vett egy Mars-jármű tervezésében, nevéhez fűződik az első ultrahang-hologramok megalkotása, továbbá a 360 fokos szögben látó PAL-lencse kifejlesztése, amelyet 1984-ben kezdtek alkalmazni az amerikai űrkutatásban.

Greguss Pál 1989-ben az amerikai űrkutatási hivataltól NASA-díjat kapott. 1996-ban Genius feltalálói Oscar-díjjal, 1998-ban Genius feltalálói olimpiai aranyéremmel, 1999-ben Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=greguss

http://www.lorincza.hu/gregusspal.php

http://www.origo.hu/tudomany/tarsadalom/20030227elhunyt.html

Leopold Ftriedrich Anton Ambronn,  a 160 évvel ezelőtt született német csillagász és műszertörténet kutató ezen a napon hunyt el.

Néhány gondolat munkásságáról:

1880-tól 1889-ig a hamburgi csillagvizsgáló munkatársa volt, 1889-től 1920-ig pedig a göttingeni egyetemi csillagvizsgálóban dolgozott.

1882-ben és 1883-ban a Baffin-földre irányuló német sarkkutató expedíció helyettes vezetője volt.

Jelentős oktatási és műszerfejlesztési tevékenységet fejtett ki. 1899-ben kétkötetes könyvet tett közzé a csillagászati műszerek történetéről, elméletéről és használatáról.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=ambronn

http://de.wikipedia.org/wiki/Leopold_Ambronn

Lénárd Fülöp (németül Philipp Eduard Anton (von) Lenard) Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Pozsonyban magyar iskolába járt. A budapesti, a bécsi egyetemen fizikát és kémiát tanult, Heidelbergben és Berlinben ezenkívül matematikát hallgatott. Heidelbergi Egyetemen szerezte meg a doktorátusát 1886-ban.

Eötvös Loránd engedélyével rövid ideig a budapesti egyetemen dolgozott.

Ezután Németországban munkálkodott. A katódsugarak tulajdonságait kutatta. A fotoelektromos hatásra adott magyarázatát általában ma is elfogadják.

Ezért és a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért 1905-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Általában őt is számon tartják a magyar Nobel-díjasok között.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=lenard

http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9n%C3%A1rd_F%C3%BCl%C3%B6p

155 évvel ezelőtt ezen a napon született Bánki Donát gépészmérnök, feltaláló, egyetemi tanár.

Néhány gondolat munkásságáról:

Korának egyik legnagyobb gépészmérnöke a budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. 1879-ben már egyetemistaként magyarosította a nevét és szülőhelye iránti tisztelete miatt választotta a Bánki nevet. Az egyetemen 1879–80-ban a műszaki mechanika tanszéken tanársegéd volt, majd 1899-től haláláig a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.

1893. február 11-én Csonka Jánossal együtt szabadalmaztatta a fúvókás benzinkarburátort (porlasztót), megelőzve ezzel a külföldön általánosan úttörőnek tartott Wilhelm Maybachot.

1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a saját korában méltán világhírű Bánki-motort, amelynél a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, s ezzel a motor hatásfokát korábban nem remélt mértékben sikerült fokoznia

Az általa 1917-ben feltalált Bánki-turbina új utakat nyitott a törpe vízierőművek fejlesztésében.

1893-tól a Pallas Nagy Lexikon szerzőinek egyike volt.

A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1911-től.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=banki

http://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1nki_Don%C3%A1t

Gábor Dénes (született Günszberg Dénes) Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök, villamosmérnök, a holográfia feltalálója ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Műegyetemi tanulmányait Budapesten kezdte és Berlinben fejezte be. 1927-ben doktori disszertációját a katódsugár oszcillográf érzékenységét növelő találmányára alapozta, majd a Siemens & Halske cégnél vállalt fejlesztői munkát. 1933-34-ig itthon az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában a gázkisülés fizikájával foglalkozott. 1934-ben végleg letelepedett Angliában.

A harmincas évek második felében már Angliában dolgozott a plazmalámpán, a lapos képernyőjű televízión, a 3D-s mozi kifejlesztésén, majd a háború alatt az Anglia fölé berepülő ellenséges gépek felderítésén, a háború után pedig az elektronmikroszkóp leképezésének javításán. Ennek során1947-ben ismerte fel a holográfia elvét, amiért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. A holográfia 1960-ig, a lézer felfedezéséig nem terjedt el.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=gabord

http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%A1bor_D%C3%A9nes_%28fizikus%29

Bor Pál fizikus, matematika–fizika szakos középiskolai és főiskolai tanár 95 évvel ezelőtt ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

1956-ban családjával Szegedre költözött és a tanárképző főiskola fizika tanszékének adjunktusa, docense majd tanára lett. Hőtan jegyzetét az ország minden tanárképző főiskoláján előszeretettel használták. A tanárképzés megszállottja volt, tanítványai féltő szeretettel vették körül.

Nagyon sokat tett azért, hogy a fizikát értő és a fizika iránt elkötelezett tanárok kerüljenek ki környezetéből és ebben nemcsak magas szintű szakmai tudása, pedagógiai talentuma, hanem bölcs humora és széleskörű tájékozottsága is segítette.

Gyermekeit is a természettudomány megbecsülésére nevelte, egyik fia Bor Zsolt fizikus, akadémikus lett.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=bor

http://www.kfki.hu/~elftcson/borpalverseny/palibacsi/borpal.html

Fotó:

http://www.kfki.hu/~elftcson/borpalverseny/palibacsi/borpal.html

Harry Raymond Pitt brit matematikus 100 évvel ezelőtt ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

A II. világháború alatt a brit légügyi minisztérium számára operációkutatási vizsgálatokat végzett, a német tengeralattjárók elhárításának optimális stratégiáját dolgozta ki.

 1945-ben a Queens University Belfast matematikaprofesszora lett.

Szakterülete a valószínűségszámítás volt, legfőbb eredményeit a mértékelméletben és a Tauber-típusú tételekkel kapcsolatban érte el. Több tankönyve jelent meg.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://en.wikipedia.org/wiki/Harry_Pitt

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=pitt

Radó Tibor matematikus és egyetemi tanár közel 120 évvel ezelőtt ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Budapesten megkezdett műegyetemi tanulmányait két év után meg kellett szakítania, mert 1915-ben besorozták, 1916-ban hadifogságba esett. A lágerben egy kutató matematikus fogolytársától, Eduard Hellytől tanult matematikát.

1923-ban Szegeden Haar Alfréd és Riesz Frigyes tanítványaként doktorált matematikából.

1929-ben az Egyesült Államokba költözött, a Harvardon és a Rice Egyetemen, majd 1930-tól az Ohio Állami Egyetemen dolgozott..

A konform leképezések, a valós analízis, a variációszámítás, a parciális differenciálegyenletek, az integrálelmélet, topológia és matematikai logika területén kutatott. Nevéhez fűződik a Plateu-probléma megoldása és a felszíni mértékek elmélete.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=radot

http://hu.wikipedia.org/wiki/Rad%C3%B3_Tibor

Nicolas Léonard Sadi Carnot francia fizikus, matematikus és mérnök ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

1812-ben beiratkozott az École polytechnique-ba, ahol Carnot tanára volt többek között Gay-Lussac, Poisson és Ampére is.

1824-ben megjelent "Elmélkedések a tűz mozgató erejéről" című munkája. Művében átfogóan tanulmányozta a hőerőgépeket és bevezette az úgynevezett Carnot-körfolyamatot. Ezzel Carnot letette a termodinamika második főtételének alapjait. Őt tekintik a világ első termodinamikusának.

1832-ben 36 éves korábban kolerában meghalt.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://de.wikipedia.org/wiki/Nicolas_L%C3%A9onard_Sadi_Carnot

http://hu.wikipedia.org/wiki/Nicolas_L%C3%A9onard_Sadi_Carnot

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=carnot

Fotó:

Louis-Léopold Boilly - http://www-history.mcs.st-and.ac.uk/history/PictDisplay/Carnot_Sadi.html

Kemény János György magyar születésű amerikai matematikus ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

A Berzsenyi Gimnáziumba járt. Amerikába emigrált 1940-ben, Princetonban végzett és doktorált. A Manhattan-terv keretében a későbbi Nobel-díjas Richard Feynman munkatársa volt. Találkozott az Amerikában dolgozó magyar fizikusokkal: Teller Edével, Wigner Jenővel, Szilárd Leóval. Albert Einstein tanársegédje volt.

Nagy hatással volt rá Neumann Jánoson kívül Bertrand Russell is.

1963-ban elkészült a Thomas Kurtz-cal közösen kidolgozott, első időosztásos számítógépes rendszer, amely megnövelte a processzorok kihasználtságát, ezzel a rendszerteljesítményét is. 1964-ben Kemény és Thomas Kurtz közös munkájának eredménye a BASIC programozási nyelv kifejlesztése, ami a 80-as években több számítógép „beépített” nyelvévé vált.

Kemény egyébként a ma közkedvelt elektronikus levelezés (e-mail) úttörője volt. Felesége egy 200 km távolságban levő főiskolán dolgozott. A két főiskola központi gépének összekapcsolásával létrejött az első „internet” amelyen keresztül levelezhettek.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Kem%C3%A9ny_J%C3%A1nos_%28matematikus%29

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=kemeny

Szilárd Leó magyar születésű amerikai fizikus, feltaláló, biológus 50 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el.

Néhány gondolat munkásságáról:

1929-ben Berlinben az értelem információtermelő szerepének és a hőtan II. főtételének összefüggését vizsgálta, amelyet ma az informatika és az agykutatás kiindulópontjának tekintik. Számos szabadalma született, az egyik - Einsteinnel közösen - egy új típusú hűtőgépre, amelyben nincs könnyen meghibásodható forgó alkatrész vagy dugattyú.

1933-ban Angliába költözött, ahol felismerte a nukleáris láncreakciót, az atombomba elvi alapját.

1939-ben a New York-i Columbia egyetemen végezte el a feltevéseit ellenőrző méréseit, amelyek bizonyították, hogy az urán hasadását neutronsokszorozás kíséri. Részt vett Manhattan-projektben, amelyben a reaktortervezés Enrico Fermi és Szilárd Leó, a kémiai problémák megoldása Wigner Jenő, a matematikai számítások elvégzése pedig Neumann János feladata volt. Emlékét őrzi többek között egy, a Holdon róla elnevezett kráter is.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szil%C3%A1rd_Le%C3%B3

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=szilard

Peter Ware Higgs Nobel-díjas brit elméleti fizikus ma ünnepli 85. születésnapját.

Néhány gondolat munkásságáról:

 Skóciában dolgozott, nyugdíjas egyetemi tanár és részecskefizikus, aki elsőnek hozta nyilvánosságra egy olyan, szubatomi részecske létezését, aminek minden egyéb szubatomi részecske tehetetlensége tulajdonítható. Ezt a részecskét róla Higgs-bozonnak nevezték el. Évtizedekig tartó kutatás után 2012-ben fedezték fel a Svájc és Franciaország közötti CERN kutatóintézet részecskegyorsítójában. Az eredményt július 4-én hozták nyilvánosságra, amelyért a 2013-ban François Englerttel közösen fizikai Nobel-díjat kaptak.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Peter_Higgsv

Fotó: A. Mahmoud

http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/2013/higgs-facts.html

Marik Miklós magyar csillagász ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Fő kutatási területe az elméleti asztrofizika és a napfizika volt. A csillagászati ismeretek felsőfokú oktatása és népszerűsítése iránt elkötelezettséget érzett. Több ezer ismeretterjesztő előadást tartott a TIT keretében, valamint a televízió természettudományi sorozataiban.

Az ELTE Csillagászati Tanszékének vezetője volt.

Tiszteletére a 28492 Marik kisbolygó viseli a nevét.

Műve: Csillagászat (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989)

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://www.csillagaszat.hu/hirek/pr-programajanlo/emlekules-marik-miklosrol-a-tanarrol-es-csillagaszrol/

http://hu.wikipedia.org/wiki/Marik_Mikl%C3%B3s

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=marik

John Douglas Cockcroft  Nobel-díjas angol fizikus ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Nagy erősségű mágneses terek előállításán dolgozott, majd 1930-tól magfizikával foglalkozott és Waltonnal részecskegyorsítót épített. Kiemelkedő eredményeket ért el a magfizikában, a részecskegyorsítás technikájában, az atomenergia és termonukleáris fúzió területén. Egyike az angol radarrendszer kifejlesztőinek.

1951-ben Waltonnal megosztva Nobel-díjat kaptak „a mesterségesen gyorsított atomi részecskék által létrehozott atommag-átalakítások terén végzett úttörő munkásságukért.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=cockcroft

http://hu.wikipedia.org/wiki/John_Cockcroft

Abraham de Moivre francia származású angol matematikus ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Neve leginkább a de Moivre-képletről nevezetes, amely összekapcsolja a komplex számokat a trigonometriával.

De Moivre kálvinista volt, ezért amikor XIV. Lajos 1685-ben visszavonta a nantes-i ediktumot, hite miatt a St. Martin börtönbe került. Szabadulását követően élete hátralevő részét Angliában töltötte, ahol magántanításból élt.

 Moivre foglalkozott a normál eloszlással és könyvet írt a valószínűségszámításról. Állítólag a szerencsejátékosok nagyra tartották a művet. Tanulmányozta a halandósági statisztikákat és ő állította fel az annuitások elméletét.

1697-ben a Royal Society tagja lett. Barátja volt többek között Isaac Newton, Edmund Halley és James Stirling is.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Abraham_de_Moivre

http://de.wikipedia.org/wiki/Abraham_de_Moivre

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=moivre

Pieter Zeeman Nobel-díjas holland fizikus közel 150 évvel ezelőtt ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Lorentz tanítványa volt és az ő javaslatára kezdte vizsgálni a mágneses tér fényforrásra gyakorolt hatását.

1896-ban fedezte fel a róla elnevezett Zeeman-effektust. A felfedezés lényege, hogy a mágneses térben az atomok színképvonalai felhasadnak. Ez az atomszerkezet megismerésének egyik jelentős lépése volt. Ez a felfedezés bizonyította Lorentz elméletét az elektromágneses sugárzásokról.

1902-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott Hendrik Lorentz-cel "a mágneses térben lejátszódó sugárzási jelenségek vizsgálatáért" .

A Hold Zeeman-kráterét a tiszteletére nevezték el.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=zeeman

http://hu.wikipedia.org/wiki/Pieter_Zeeman

Zeeman-effektus:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Zeeman-effektus

Daniel Gabriel Fahrenheit német fizikus ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Apja kereskedő volt és fiát is arra a pályára szánta. Fahrenheit érdeklődése a kereskedői pálya helyett csakhamar a gyakorlati természettudományok felé fordult. Nemsokára teljesen természettudományi kutatásokra adta magát és a hőmérők készítésében különösen nagy ügyességre tett szert.

Az ő hőmérői voltak az első összehasonlítható hőmérők. Hőmérőit 300 évvel ezelőtt, 1714-15-ig borszesszel, azután pedig higannyal töltötte. Hőmérsékleti skáláján Fahrenheit 0-val azt a pontot jelölte, amely az 1709. évi leghidegebb hőmérsékletnek felelt meg, az emberi test hőmérsékletét pedig 96 foknak választotta.

A Fahrenheit után elnevezett hőmérőbeosztást még ma is használják, főleg az angolok és amerikaiak.

A légnyomás mérésére termobarométert szerkesztett. Folyadékok sűrűségének mérésére hidrométert konstruált.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Daniel_Gabriel_Fahrenheit

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=fahrenheit

John Bardeen Nobel-díjas amerikai fizikus ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Bardeen fizikát és matematikát is tanult, a matematikai fizikai diplomamunkáját a Nobel-díjas Wigner Jenő felügyelete alatt irta a szilárdtestfizika témaköréből.

Az egyetlen ember, aki kétszer kapta meg a fizikai Nobel-díjat:

1956-ban William Bradford Shockle-lal és Walter Brattainnel együtt „a félvezetőkkel folytatott vizsgálataikért és a tranzisztorhatás fölfedezéséért”.

1972-ben Leon Neil Cooperrel és John Robert Schriefferrel együtt a konvencionális szupravezetés elméletért, amit ma BCS-elméletnek hívnak.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://hu.wikipedia.org/wiki/John_Bardeen

BSC-elmélet:

http://hu.wikipedia.org/wiki/BCS-elm%C3%A9let

Fotó:

http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1956/bardeen-bio.html

Thomas Gold osztrák származású brit csillagász ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

A Royal Society és a National Academy of Sciences tagja. Foglalkozott többek között biofizikával, csillagászattal és geofizikával.

1959-ben a Cornell Egyetem csillagászatprofesszora lett. 1959-től 1981-ig igazgatta a Rádiófizikai és Űrkutatási Központot.

Az űrkutatás korai támogatói közé tartozott. Fontos elméleteket és feltevéseket fogalmazott meg a Hold szerkezetéről, valamint a napkitöréseknek és viharoknak a Föld atmoszférájára gyakorolt hatásáról, továbbá a Naprendszer és az élet eredetéről.

Felfogása szerint bár a világegyetem tágul, a galaxisok közötti térben állandóan keletkezik anyag, ebből fokozatosan új galaxisok formálódnak.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://de.wikipedia.org/wiki/Thomas_Gold

http://en.wikipedia.org/wiki/Thomas_Gold

Gaspard-Gustave de Coriolis francia matematikus és mérnök 222 évvel ezelőtt ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

1829-ben első nagyobb könyvében (A mechanikai hatás számításáról) vezette be a munka és a kinetikus energia fogalmát a mai tudományos tartalmuknak megfelelően.

Elsőként írta le a forgó rendszerben mozgó testre ható erőt, amely óriási jelentőségű a meteorológiában, a ballisztikában és az oceanográfiában. A nevét viselő erő, azaz a Coriolis-erő határozza meg a Földön az általános szélirányokat, ez váltja ki a hurrikánok és tornádók forgását.

Neve szerepel az Eiffel-tornyon a hetvenkét francia tudós között.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://en.wikipedia.org/wiki/Gaspard-Gustave_Coriolis

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=coriolis

Coriolis-erő:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Coriolis-er%C5%91

A Coriolis-erő és a modern környezetfizika: A lefolyótól a ciklonokig:

http://wwwold.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0608/tel0608.html

Közel 190 évvel ezelőtt ezen a napon született George Phillips Bond amerikai csillagász.

Néhány gondolat munkásságáról:

A csillagászati fényképezés úttörője, William Cranch Bond csillagász fia. Kezdetben apjával együtt az elmosódott körvonalú ködök és távoli csillagrendszerek megfigyelésével foglalkozott. Együtt fedezték fel a Szaturnusz gyűrűjének belső halvány részét (fátyolgyűrű), és a Hyperionnak nevezett Szaturnusz-holdat.

1850-ben elsőként sikerült távcsövön egy csillag, a Vega (alpha Lyrae) képét megörökíteniük. Együttesen 200-300 fényképet készítettek égi objektumokról.

Nevét egy hold- és egy marsbeli kráter őrzi, a Hyperion nevű hold egyik alakzatát és 767.sz. kisbolygót apjáról és róla nevezték el.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=bondgp

http://de.wikipedia.org/wiki/George_Phillips_Bond

Kálmán Rudolf Emil vagy Rudolf E. Kalman amerikai magyar villamosmérnök, matematikus, a műszaki tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja ma ünnepli 84. születésnapját.

Néhány gondolat munkásságáról:

Fő kutatási területei a folyamatirányítás és szabályozás elmélete, valamint az operációkutatás.  Azaz a műszaki műveletek vezérléséért, ellenőrzéséért és szabályozásáért felelős irányítórendszerek matematikai szempontú algoritmizálása. Továbbá a matematikai módszerek alkalmazása a sztochasztikus rendszerek elemzésében és fejlesztésében. Többek között a nevéhez fűződik a Kálmán-szűrő elvének kidolgozása.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1lm%C3%A1n_Rudolf_Emil

http://en.wikiquote.org/wiki/Rudolf_E._K%C3%A1lm%C3%A1n

Fotó forrása:

https://www.facebook.com/104115005522/photos/a.104123670522.191419.104115005522/104124395522/?type=1&theater

Pierre-Gilles de Gennes Nobel-díjas francia fizikus 7 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el.

Néhány gondolat munkásságáról:

"A folyadékkristályok fizikája" című könyvét alapműnek tekintik. A folyadékkristályokat napjainkban kiterjedten alkalmazzák a technika és a mindennapi élet számos területén, kijelzőkben, TV- és számítógép-képernyőkben. Gennes-t ezért "az LCD atyjá"-nak is nevezik.

1991-ben nyerte el a fizikai Nobel-díjat azért, mert megmutatta, hogy az egyszerű rendszerek rendezettségi jelenségeinek tanulmányozására kifejlesztett eljárások általánosíthatók az anyag összetettebb formáinak, például a folyadékkristályoknak és polimereknek a vizsgálatára.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://en.wikipedia.org/wiki/Pierre-Gilles_de_Gennes

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=gennes

Gombás Pál kétszeres Kossuth-díjas fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja ezen a napon hunyt el.

Néhány gondolat munkásságáról:

Az atomok, az atommagok és a fémek statisztikus elméletével, továbbá a kvantumelmélet közelítő módszereivel foglalkozott.

Gombás Pál a kvantummechanikai többtestproblémával és alkalmazásával még, mint tanársegéd kezdett el foglalkozni, s e témakör mindvégig foglalkoztatta.

Törekedett az egyszerű módszerek kidolgozására, ezért a statisztikus atomelmélet kérdéseivel is foglalkozott, amelynek kiváló képviselője is volt. Ezen elmélet legfejlettebb modelljét a szakirodalom ma is Thomas-Fermi-Gombás-modell néven idézi.

12 könyve és több mint 130 tudományos dolgozata jelent meg.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gomb%C3%A1s_P%C3%A1l

http://wwwold.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0604/fustos0604.html

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=gombasp

Johannes Georg Bednorz Nobel-díjas, német fizikus ma ünnepli 64. születésnapját.

Néhány gondolat munkásságáról:

1987. december 10-én Georg Bednorz német fizikus és svájzi kollégája, Alexander Müller – mindketten az IBM kutatólaboratóriumának munkatársai – megkapták a fizikai Nobel-díjat az úgynevezett magas hőmérsékletű szupravezetés fölfedezéséért. Olyan kerámiaanyagra bukkantak, amely már -238 °C-on elveszti elektromos ellenállását. Ez elvi jelentőségű áttörés volt, és fölfedezésük nyomán lavinaszerűen megindult a kutatás az egész világon.

(Forrás: A technika krónikája)

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://en.wikipedia.org/wiki/Georg_Bednorz

Kép forrása:

http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1987/bednorz-bio.html

Hell Miksa (Maximilian Hell) magyar csillagász, matematikus és fizikus közel 295 évvel ezelőtt ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

A tudománytörténetben mindmáig legismertebb nevű magyar csillagász felvidéki bányászcsaládból származott. Jezsuita szerzetes lett, tanulmányait a rend iskoláiban végezte.

1757-től haláláig a bécsi Egyetemi Csillagvizsgáló (első) igazgatója.

Tökéletesítette a földrajzi hosszúság mérését, új, ma is alkalmazott módszert dolgozott ki a szélesség meghatározására.

Jelentős szerepe volt három magyarországi csillagvizsgáló megalapításában.

Munkásságának elismeréseként nevét ma egy kráter is őrzi a Holdon, továbbá róla nevezték el a 3727 Maxhell kisbolygót.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://csillagaszattortenet.csillagaszat.hu/magyar_18-19._sz._csillagaszata/szenkovits_hell_20060218.html

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hell_Miksa

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=hell

Rudolf Otto Sigismund Lipschitz német matematikus ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Königsbergben és Berlinben tanult matematikát, 1853-ban doktorált. Gustav Dirichlet és Martin Ohm tanítványa volt.

Az alkalmazott matematika szinte minden területén dolgozott.

A differenciálegyenletek elméletében a Lipschitz-folytonosság, továbbá a Lipschitz-függvények viselik a nevét.

Bővebben itt olvashatsz róla

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=lipschitz

http://en.wikipedia.org/wiki/Rudolf_Lipschitz

Joseph Henry amerikai fizikus és természettudós, 80 éves korában ezen a napon hunyt el.

Néhány gondolat munkásságáról:

Benjamin Franklin utáni kor egyik első nagy amerikai természettudósa volt.

Henry Faradaytől függetlenül felfedezte az elektromágneses indukciót.

1929-ben megépítette az első elektromágneses motort.

1832-ben figyelt fel munkája során az önindukció jelenségére.

1842-ben kimutatta az elektromos kisülések rezgés mivoltát, és bevezetett egy időjárás-előrejelző rendszert.

1893-ban tiszteletére az induktivitás SI-egységének elnevezése: henry.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=henry

http://en.wikipedia.org/wiki/Joseph_Henry

1947. május 12. - Budapest

Patkós András magyar atomfizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja ma ünnepli 67. születésnapját.

Néhány gondolat munkásságáról:
Kutatási területe a statisztikus fizika, a kozmológia, valamint a részecskefizika.

Külföldi kutató labor és intézmények vendégprofesszora is volt:

• CERN (Genf, 1984, 1989–1990, 1995)
•  Niels Bohr Intézet (Koppenhága, 1981–1982)
•  Fermi Laboratórium.

Több mint százhúsz tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője.

Patkós András fizikus vehette át idén „Az év ismeretterjesztő tudósa" díjat .

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Patk%C3%B3s_Andr%C3%A1s

http://www.nyest.hu/hirek/patkos-andras-az-ev-ismeretterjeszto-tudosa

http://mindentudas.hu/szemelyek/item/1055.html

Antony Hewish Nobel-díjas brit radarcsillagász ma ünnepli 90. születésnapját.

Néhány gondolat munkásságáról:
A II. világháború alatt a radar fejlesztésében vett részt.

A rádiócsillagászat terén végzett munkáját Cambridge-ben, a Cavendish Laboratóriumban kezdte.

1967-ben Antony Hewish és Josselyn Bell brit rádiócsillagászok fölfedezték az első pulzárt, egy újfajta rádióforrást a világűrben, amely nagyon kis időtartamú, rendszeresen pulzáló elektromágneses sugárimpulzusokat bocsát ki.

1974-ben Antony Hewish és Sir Martin Ryle  „ a rádiócsillagászat terén folytatott úttörő tevékenységükét" fizikai Nobel-díjat kaptak. Hewish a pulzárok fölfedezésében játszott döntő szerepéért, míg Ryle a megfigyeléseiért és találmányaiért.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1974/hewish-bio.html

http://en.wikipedia.org/wiki/Antony_Hewish

Interjú Antony Hewish csillagásszal:

http://www.countercurrents.org/ziabari171012.htm

Gaspard Monge francia matematikus, az ábrázoló geometria megalkotója ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:
Dolgozott abban a súly-és mértékbizottságban, amely 1791-ben kidolgozta a méterrendszert.

1794-95-ben a rövid életű École Normale-ban tanított. Itt engedélyezték számára, hogy ismertesse az ábrázoló geometria elveit. Új eljárásai forradalmasították a mérnöki tervezőmunkát.

Kiemelkedő szerepet játszott a francia forradalomban. I. Napóleon emelte grófi rangra 1808-ban.

Neve ott van a hetvenkét francia tudós között az Eiffel-tornyon.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=monge

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gaspard_Monge

Joseph-Louis Gay-Lussac francia vegyész és fizikus 164 éve ezen a napon hunyt el.

Néhány gondolat munkásságáról:
Főképp a gázok fizikai és kémiai sajátosságait vizsgálta.

1802-ben fogalmazza meg (állandó mennyiségű) gázok állapotváltozásaira vonatkozó két törvényét.

Gay-Lussac és Jean-Baptiste Biot francia fizikussal 1804. augusztus 24-én egy hidrogéntöltésű léggömbbel kb.4000 m magasságba emelkedett, hogy a Föld mágneses térerősségének a magasság szerint esetleges változását tanulmányozzák. Gay-Lussac másodszor szeptember 16-án egyedül szállt fel és 7016 m magasságot ért el.

(Forrás: A technika krónikája)

 A fizikusról még több információt itt olvashatsz:
http://tudosnaptar.kfki.hu/g/a/gay/gay.html

http://de.wikipedia.org/wiki/Joseph_Louis_Gay-Lussac

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gay-Lussac

http://vcsaba93.uw.hu/html/5fejezet/francia/gay_lussac.html

Strommer Gyula gépészmérnök, matematikus és egyetemi tanár ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

1938-tól kezdve a Műegyetem gépészmérnök hallgatója, ezzel egyidejűleg a pesti Tudományegyetemen csillagászatot és fizikát tanul. Első tudományos sikere is erre az időre esik az általa "Transylvania"-nak elnevezett és nemzetközileg is bejegyzett kisbolygó felfedezésével.

1952-ben a Gépészmérnöki Karon szerveződő Ábrázoló Geometria Tanszék vezetője lett. 1962-ben nevezik ki egyetemi tanárrá.

1990-ben Apáczai Csere János díjat kap tanári tevékenysége elismeréseként.

Tudományos munkásságát a geometria alapjainak és a Bolyai-Lobacsevszkij geometria kutatásának szentelte, amellyel nemzetközi viszonylatban is komoly elismerést szerzett.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=strommer

http://www.math.bme.hu/~szirmai/strtud.html

Carl Gottfried Neumann német matematikus 182 évvel ezelőtt ezen a napon született.

Karl Gottfried Hagen kémikus unokája, Franz Ernst Neumann fizikus-mineralógus fia volt.

Néhány gondolat munkásságáról:

Neumannban az utókor a matematikai fizika egyik klasszikus alakját tiszteli.

Alkalmazott matematikával foglalkozott, többek között nevéhez fűződik a logaritmikus potenciál fogalmának bevezetése. Emellett vizsgálta a határérték fogalmát, a Riemann-felületek differenciálgeometriáját, a Dirichlet-függvényt. Kidolgozta a mértani sor általánosítását, a később róla elnevezett Neumann-sorokat.

Elméleti kutatásaival hozzájárult az integrálegyenletek alkalmazási körének szélesítéséhez.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=neumannc

http://hu.wikipedia.org/wiki/Carl_Gottfried_Neumann

http://de.wikipedia.org/wiki/Carl_Gottfried_Neumann

Willem de Sitter holland asztrofizikus, matematikus, csillagász és kozmológus ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

Az einsteini gravitációs téregyenletek megoldásait keresve 1917-ben dolgozta ki az Univerzum tágulására vonatkozó elméletét.

 1921-ben a leideni csillagvizsgálóban kiszámította a Nap parallaxisát.

 1927-ben a Jupiter holdjainak mozgásáról szóló elméletét közölte.

 1932-ben Einstein Sitterrel együttműködve dolgozta ki az univerzumképet (Einstein-de Sitter-univerzum), amelyet a 20. század nyolcvanas évtizedéig általánosan elfogadtak.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://de.wikipedia.org/wiki/Willem_de_Sitter

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=sitter

Csernák László magyar származású, hollandiai matematikus, fizikus és orvos ezen a napon hunyt el Hollandiában.

Néhány gondolat munkásságáról:

Az 1770-es években több orvosi és fizikai témájú értekezést publikált.

 Fizikai művei a halmazállapot-változás és a látens hő kérdéskörében született, de Franklin elméletének kritikájával is foglalkozott tanulmányaiban.

Fő munkája az egész számok törzstényezőkre való felbontását megadó táblázata volt, első az akkori világban, ami egymillió feletti számot tartalmazott. Táblázatát a kor legnagyobb matematikusa, Gauss is elismerte.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csern%C3%A1k_L%C3%A1szl%C3%B3

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=csernak

Sajnovics János matematikus és csillagász, nyelvész, a finnugor nyelvrokonság korai kutatója.

Néhány gondolat munkásságáról:

1762-ben a bécsi Egyetemi Csillagvizsgálóban Hell Miksa mellett gyakornok. Két évvel később kinevezték a nagyszombati Magyar királyi Egyetem csillagász-adjunktusává.

1768 és 1770 között Hell munkatársa az Észak-Norvégiában, Vardő szigetére, a Vénusz átvonulására küldött expedíció idején. Nagy része volt a megfigyelések sikerében, és a nagyon széles körű földrajzi, geofizikai, természetrajzi vizsgálatokban. A tudósnak a mérések mellett az is a feladata volt, hogy tanulmányozza a szigeten élő lappok anyanyelvét is. Sajnovics elsőként a két nyelv hangzásának, hanglejtésének hasonlóságára figyelt fel. Majd a nyelvek szókészlettani, hangtani és alaktani egyezéseit kutatta.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=sajnovics

http://hu.wikipedia.org/wiki/Sajnovics_J%C3%A1nos

Alfred Kastler Nobel-díjas francia fizikus ezen a napon született.

Néhány gondolat munkásságáról:

1949 és 1952 között Jean Brossellel együtt felfedezte és kidolgozta az optikai és a rádiófrekvenciás rezonanciát összekapcsoló kettősrezonancia-módszert. 1950-ben ő alkalmazta először az optikai pumpálás eljárását, ami fontos mérföldkőnek számított a mézer és a lézer megalkotásában

1966-ban fizikai Nobel-díjat kapott az atomok elektromágneses rezonanciáinak tanulmányozására szolgáló eljárások felfedezéséért és kidolgozásáért.

Bővebben itt olvashatsz róla:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Alfred_Kastler

http://tudosnaptar.kfki.hu/historia/egyen.php?namenev=kastler

Leonardo da Vinci 495 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el.

Néhány gondolat munkásságáról:

A reneszánszkor egyik legkiválóbb, mindenképpen a legsokoldalúbb mestere, polihisztora. Egy személyben volt festő, tudós, matematikus, hadmérnök, feltaláló, anatómus, szobrász, építész, zeneszerző, költő és író.

Nagyszámú műszaki és tudományos problémát vizsgált, és sok eszköz terveit vázolta fel.

Jelentős mérnöki, különösen hadmérnöki terveket készített, tervezett harckocsit, hidakat és gátakat.

Foglalkozott a repülés lehetőségeivel, elkészítette egy helikopter és siklóernyő vázlatát.

Terveivel, elképzeléseivel sok esetben megelőzte korát, az általa tervezett gépek, műszaki alkotások nagy része csak jóval később, mások tervei alapján valósult meg.

Bővebben itt olvashatsz róla: